Jelenlegi hely

A megszületés élménye – szülés a baba szempontjából

„Ilyen vagyok, ilyennek születtem” – mondjuk, amikor nehéz helyzetekbe kerülve szembe találkozunk hiányosságainkkal, elakadásainkkal. Mégis mit és milyen módon befolyásolhat az, ahogyan megérkezünk ebbe a világba?

A megszületés élménye – szülés a baba szempontjából

A születés jelentősége az ember életében

Ma már kutatási eredményekre és terápiás tapasztalatokra támaszkodva összefüggést találtak a születésünk jellegzetességei és a megküzdés képessége, az új helyzetekhez, változásokhoz való alkalmazkodás, az elválással, elszakadással, a határok megtalálásával és megtartásával kapcsolatos reakcióink között.

A megszületés természetes folyamata nehéz és erőfeszítést igénylő az anya és a baba számára egyaránt, de a megküzdés képességével, erővel és sikerélménnyel ajándékoz meg, ami egész életünkre kiható pozitív mintaként megmarad, akár anyaként, akár gyermekként éljük át.

Ugyanígy mély nyomot hagy bennünk az is, ha a születés során komplikációk merültek fel, vagy valami oknál fogva nem érvényesülhettek a szülés természetes folyamatából származó jótékony hatások, vagy túl sok ún. környezeti-kórházi stressznek voltunk kitéve.

Minden születés egyedi a történéseit, az átélt élményt és a hatásait tekintve. Csak egyedileg fejthetjük meg saját születésünk kódját, találhatjuk meg világra jöttünk és a világban való eligazodásunk közötti összefüggéseket.

 

Az érzékeny magzat

 

A magzat a méhen belül már rendelkezik különböző képességekkel, aktív és reaktív lénynek tekinthető, aki amellett, hogy észleli a környezetét (anyaméh), átél érzelmeket, önindított és szándékos mozgásra képes, valamint kapcsolatba tud lépni az őt váró szüleivel. A magzati élmények nyomaira, a méhen belüli emlékek felbukkanására, és a születés során átéltek felidéződésére figyeltek fel felnőttek pszichoterápiái során is.

Tartós stressznek kitett anyák gyermekeivel kapcsolatban figyelték meg azt egy kutatás során, hogy nemcsak a szülés után, hanem évek, évtizedek távlatában is megemelkedett pulzusszámot mértek esetükben. A baba elutasítása a várandósság alatt, és a születés utáni kapcsolathiány eredménye az, hogy nem alakul ki a babában az ősbizalom és a külső, belső jelzések megbízhatóságának érzése és egyfajta szorongásmentesség, ami a valóság vizsgálatára, a pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítására és saját identitása felépítésére teszi képessé az embert.1

Ennek kapcsán alakultak ki olyan terápiás irányzatok, amelyek a születés negatív élményének újra élését, átírását és korrigálását tűzték ki célként (pl. rebirthing terápiák, korregressziós hipnózis). A magzati intelligenciára és a vele való kapcsolat felvételének lehetőségére építve jöttek létre az anya és a magzata közötti kapcsolat kialakítására és fejlesztésére irányuló technikák (pl. Anya - magzat kapcsolatanalízis Hidas György-Raffai Jenő, Fészekrakó program Földes Zsuzsanna, A nő ezer arca program C. Molnár Emma, A magzat nevében Dr. Nyikon Tünde )2

méhen belüli fejlődésről rendelkezésre álló adatok szerint tudjuk, hogy a hathetes embrió már képes a mozgásra, és ezek a mozgások a tizedik héten már önindítottan jönnek létre. Az érzékszervek a 8. héttől reaktívak, az ízérzékekés és szaglás a 14. héttől működik, a babák szívesebben nyelik az anya táplálkozásától függően édessé váló magzatvizet. A szemhéj még a 10 – 26. hét között zárt, és a vizuális rendszer kb 7. hónaptól lép működésbe, de a fényviszonyok változására hamar reagálnak.

A magzat hallását vizsgálták leginkább, 16 hetes kortól beszélhetünk hallásról. Az anya hangja és szervezetének zajai (keringési-, emésztő,- légző rendszer) mellett a baba a méhen belül érzékeli a zenét, éneklést is, sőt megismeri születése után az apa vagy a testvérei hangját.

Az álmokat hozó gyors szemmozgások szakaszát (REM) a 23. héttől tapasztalták, a koraszülött babák is idejük nagyobb részében aktívan álmodnak.

Az érzelmek terén is jellemző a korai kezdet. A 16 hetes magzat már érez fájdalmat, a magzat véréből kimutatták az érzelmi állapotokat kísérő hormonokat, ami alapján feltételezhető, hogy a fájdalom, az öröm, a félelem és a harag átélésére a méhen belüli időktől képesek vagyunk.

Amniocentézisen átesett babák eltérően reagálnak a behatoló tűre (ekkor még zárt a szemhéj), menekülés, dühös rúgás, ledermedés, vagy a tű odébb tolása egyaránt előfordulhat. Abortusz közben 21-22. héten sírást is megfigyeltek.

Egypetéjű ikrek egymással interakcióban vannak, simogatás és a másik eltolása, megütése ennek megnyilvánulása lehet. De a baba reagál az anya érzelmeire, a felé irányuló kapcsolódási igényére is pl. az anya „kezébe simul”, amikor az a hasát simogatja, szívritmusváltozással reagál az anya gondolataira, szavaira, megtanítható apró interaktív játékokra.

A magzati tanulás és emlékezet bizonyítéka az, hogy az újszülött felismeri az ismerős hangokat, a sokat hallgatott zenét. Ma már egyre több tudományos kutatás irányul erre a területre, adottként fogadva el az intelligens és kompetens magzat képét.

Ezen állítások igazolására szolgálnak a ma már rutinszerűen készített ultrahang felvételek, vagy az akár 25 hetesen világra jött koraszülött babák megfigyelései, valamint az intrauterin tanulás és emlékezet vizsgálatára irányuló tudományos kutatások.

A magzat lát, hall, érez és tanul az anyaméhben, és az így szerzett tapasztalatait használja, alkalmazza a születése után is. A születés során átéltek szintén megőrződnek és kiegészülnek a korai gondozás és kötődés élményével.3,4

 

A megszületés

A szülés során a babát sokféle hatás éri. A megszületés folyamata és körülményei stresszt jelentenek a babának. Megkülönböztethetünk élettani, környezeti és ellátási stresszt.

Élettani stressz

Ide tartozik mindaz, ami a baba testével és testében történik a méhösszehúzódások hatására és a szülőcsatornán való áthaladáskor. A megterhelés egyik forrása a szűk helyeken való átjutásból eredő nehézség – összepréselődés, nyomás érzet.

A másik forrás a méhösszehúzódások miatti időszakos oxigén- és tápanyagellátás elakadás, ami a méhlepény oxigénellátási problémáiból, illetve a köldökzsinór összeszorulásából származhat. Az oxigénhiányos állapot kivédésére a magzat saját stresszhormon-rendszerét használja (a mellékvese által termelt adrenalint és noradrenalint).

A szülés közben termelődő magzati stresszhormonok a baba számára komoly segítségforrások mind a születés közbeni, mind a születés utáni időszakban.

A katekolaminok (stresszhormonok) hatásai:

– javítja a légzést (növeli a felületaktív anyag mennyiségét, segíti a tüdőben lévő folyadék felszívódását, növeli a tüdő tágulékonyságát, tágítja a hörgőcskéket)

– védi a szívet és az agyat (növeli a vérátáramlást a létfontosságú szervekben)

– tápanyagokat mozgósít

– melegít (az ún. barna zsírszövet lebontásával, ami hőtermeléssel jár)

– a babát éberré teszi, ami segíti a korai kötődés kialakulását az anyával és a szoptatás-szopás elkezdését 5

Környezeti stressz

Ennek forrásai azok a környezeti ingerek, amelyek az újszülöttet a születése időpontjában érik. Szoros összefüggést mutat az ellátásból fakadó stresszel, de mégis külön tárgyalható. A magzat az anyaméhben sajátos védett állapotban van – minden megerőltetés nélkül érkezik a tápanyag és az oxigén a köldökzsinóron keresztül, állandó a hőmérséklet, a fények és a hangok tompák, az anyai szervezet hangjai (szívdobogás, bélmozgás) ritmikusságával erősítik az ellazult állapotot.

Ehhez képest a születés utáni világ inger áradata – alacsony kinti hőmérséklet, erős fény, zajok, tapintási ingerek – jelentik a környezeti stresszorokat.

Leboyer francia szülészorvost az újszülöttekkel való együttérzés indította az ún. gyöngéd születés kialakítására. Receptje a következő: minimumra csökkenteni a környezeti stresszt, a külső ingerek tompításával, minimalizálásával.

A félhomály, a magasan tartott szobahőmérséklet, a baba anya hasára helyezése az első szopás lehetőségének biztosítása, a köldökzsinór pulzálás abbamaradása utáni elvágása, a baba 37 °C-os vízbe helyezése, majd bebugyolálása adják a legfontosabb összetevőit ennek a receptnek. A kulcsmozzanat az átmenet biztosítása az anyaméhen belüli és kívüli élet között.6

Ellátási stressz

Azok az eljárások tartoznak ide, amelyeket az egészséges újszülött szülőszobai ellátásanéven jelölik a szakemberek. Ezen a kórházban született babák átesnek, de szükségességük, főként azonnaliságuk megkérdőjelezhető.

Ide tartozó ellátások:

– a nyák eltávolítása a száj- és orrüregből leszívással

– a köldökzsinór átvágása, a köldökcsipesz felhelyezése.(Jó esetben az anya hasára helyezik az újszülöttet, és megvárják a köldökzsinór pulzálásának abbamaradását.

– köldökellátás, a fürdetés, a testméretek meghatározása (testsúly, testhossz, fej- és mellkas kerület).

– a bőr megszárítása, a hőveszteség csökkentésére (jó esetben az anyához kerül vissza a baba).

– a baba megkapja a bilétáját, amin a mama és a saját neve szerepel

– jön a szemcseppentés ezüst-acetát vagy nitrát oldattal, mivel az anya esetleges gonorrheás fertőzése súlyos kötőhártya gyulladást okozhat

– előfordulhat szondázás – az orrjáratok a nyelőcső és a végbél átjárhatóságának ellenőrzésére egy hajlékony csövet vezetnek be az orron keresztül.7

 

A rutinellátást követően a bababarát szemlélet értelmében a baba meleg takaróba bugyolálva visszakerül az édesanyához, akinek a baba ellátása közben megszületik a méhlepénye és elvégzik az ún. posztplacentáris ellátását (sebellátás, oxitocinadás). Más ellátási formaként ekkor kerül két órára inkubátorba az újszülött a kihűlés megakadályozása végett.

Itt említhető még az újszülöttek ún. Apgar-értékénekmeghatározása: a szívfrekvenciát, légzést, izomtónust, reflexingerlékenységet és bőrszínt pontokkal értékelik (0-2 pont), és ezt bizonyos időközönként megismétlik (1perc,5 perc). Hét pont alatti érték azonnal orvosi beavatkozást tesz szükségessé! A maximális érték tíz pont.8

 

Emlékszik-e az ember a megszületésére?

A legtöbb embernél ezek az emlékek tudatosan nem hozzáférhetőek. Ugyanakkor sok adat van, ami arra utal, hogy a megszületésünk élményéről, sőt az azt megelőző időkről is megmaradnak az emlékeink.

Ezek hipnózissal megközelíthetővé válnak, de a rebirthing légzéstechnikája szintén a megszületés időszakát hozza felszínre, teszi újra átélhetővé és korrigálhatóvá azt. Felnőtt páciensek kezelése során tapasztalták, hogy sok pszichés és pszichoszomatikus tünet mögött a magzati életbeli illetve a születés körüli ártalmak állhatnak. Ebben a méhen belül átélt elutasításnak és a születés körüli beavatkozásoknak és környezeti stressznek egyaránt szerepe lehet.

Feldmár András kanadai pszichoterapeuta szerint a születésnek négy fázisa van:

1. Extázis bent

Ez a méhen belüli időszak, amikor még minden rendben van. Elég az oxigén és a tápanyag a baba számára, meleg és védett hely az anyaméh. Ennek a jó érzésnek az első összehúzódással van vége.

2. Nincs kijárat

Az összehúzódások miatti nyomás fokozódik, de még nem nyílt ki a méhszáj, nem jelent meg a menekülés lehetősége. Beszorítottság, egyre erősödő külső és belső nyomás érzés társulhat hozzá.

3. Véres csata

A méhszáj kellő nagyságúra megnyílik a baba számára kaput nyitva. A gyerek dugóhúzószerű mozgással jön ki, rettenetesen nagy a súrlódás (bőr-bőr, nyálkahártya között), de óriási a gyerek kiszabadulási vágya, úgyhogy a súrlódás (ellenállás) ellenére is kifele igyekszik, hogy szabaduljon szorongatott helyzetéből, nem érdekli már semmi és senki.

4. Extázis kint

A baba azt érzi, végre vége a nyomásnak, újra van oxigén, sok negatív testérzet megszűnik, jó esetben az anyai test ismerős ölelése veszi körül. Ekkor negatívum lehet a köldökzsinór gyors elvágása, hiszen újabb fulladásélményt okoz, de ezt a saját légzés beindulása oldja.

A véres csata az élet része – Feldmár szerint az eredendő bűn fogalmába is azt az érzést vetítjük bele, hogy anyánk „vérét ontva”, azon átküzdve magunkat kell megszületnünk.

Ha az anya a szülés után oldott, boldog (oxitocin, endorfin) és jó élményként gondol vissza a szülésre, akkor a baba számára a küzdelem értelmessé válik, későbbi életkorában is biztosítva a megküzdést a nehéz helyzetekkel, átmeneti állapotokkal.

Ha szülés után az anya elesett, elérhetetlen akár fizikailag, akár érzelmileg a baba számára, a küzdelem kimenete negatív színezetet kap. Az így született ember a későbbiekben elkerülheti a küzdelmes helyzeteket, félelmetesnek élheti át az elszakadással, elválással kapcsolatos élethelyzeteket. A szülés hosszú távú jelentősége az, hogy a születés körüli élmények olyan mintát adhatnak, amelyek egész életünkben elkísérnek, pl. az elszakadás, átmenetek vagy a mindennapok csatáiban és a kihívásokban való helytállás tekintetében.9

 

Winnicott szerint a szülés során történő összes esemény az eredetinek megfelelő sorrendben rögzül az újszülött emlékezetében. Megkülönböztet három születés - élmény típust:

1. Normál, egészséges, összességében pozitív élményként megélt születés. A jó születés énerősítő hatású, pozitív életutat alapoz meg, hiszen az első nagy problémamegoldás az ember életében. Stabilitást és biztonságérzetet ad a későbbi nehézségek esetén.

2. Összességében inkább traumatikus születés.

3. Extrémen traumatikus születés: az átélt trauma hatására kialakulhat egy olyan mintázat, amely végig kísérheti az ember a problémamegoldásait, kihívásokra adott reakcióit.10

Etényi Zsuzsa a gyerekek perinatális emlékeit vizsgálta egy egyszerű kellék – egy három méter hosszú, másfél méter átmérőjű puha cső segítségével, ami a szülőcsatornát képviselte, és figyelte a gyerekek reakcióját a csövön való áthaladásban. Szoros összefüggést talált a gyerek csőre adott reakciói és a születésük körülményei között. A szülőcsatornában elakadt gyerek születéséhez hasonlóan csak segítséggel (vákuum, fogó) tudott a csövön átjutni, vagy a császárral a született a beilleszkedésig el sem jutó magzati élmény esetén a gyerek el sem indult a csőig. Egy hipoxiával született gyerek pl. a csövön átjutás után mivel kék színt nem talált, egy lilára festett fejű embert rajzolt.11

 

Mit tehetünk a születési trauma csökkentése, az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében?

Az anya legfőbb hozzájárulása a szülés háborítatlanságának biztosítása, hiszen a szülés természetes folyamata segíti a babát a születés során (l. élettani stressz pozitív hatásai) és felkészíti a kinti élethez való alkalmazkodásra. Ehhez fontos a szülés természetes menetének ismerete és elfogadása, a szülés során kérhető és kapható beavatkozásokkal kapcsolatos tájékozottság, a lehetséges kockázatok és ártalmak minimálisra csökkentése.

Ebben komoly segítséget jelent a szülés megfelelő helyszínének és a szülésnél jelen lévő személyeknek (szaksegítség és érzelmi támaszt nyújtók) a kiválasztása, megválogatása. A környezeti és ellátási stressz csökkentése érdekében kifejezetten bababarát szülészeti ellátást biztosító kórházat érdemes keresni, ahol a baba anya hasára helyezése, a köldökzsinór pulzálás utáni elvágása, az anyával való együttes elhelyezés és a szoptatás és támogatása az alapszolgáltatások közé tartozik.

Érdemes próbálkozni a születés körülményeinek minél otthonosabbá tételével, a zavaró ingeráradat csökkentésével (félhomály, halk hangok, meleg) és az anya érzelmi biztonságának növelésével. Az otthon szülés lehetősége természetes módon biztosítja ezeknek a megvalósítását.

A baba számára az első 12-36 óra meghatározó jelentőségű a kötődés kialakulása szempontjából. Ezen időszakon belül mind az anya, mind a baba biológiailag megalapozott veleszületett kötődési képessége a szülés közben felszabaduló nagy mennyiségű kötődési hormon (oxitocin) segítségével aktiválódik és mindketten vágynak egymás közelségére, a testkontaktusra, a kapcsolat kialakítására.

Néha időbe telik, amíg az anya készen áll a szülés után a baba felé fordulásra, ez néhány perctől, néhány órát is igénybe vehet. Jó igazodni saját ritmusunkhoz és figyelembe venni érzelmi határainkat, bízva abban, hogy a baba jelenléte fokozatosan tágítja azokat.

A rooming-in rendszer, az együttes elhelyezés segíti az egymásra hangolódást, hiszen az anya lassan egyre jobban megismeri és megérti a gyermeke jelzéseit és a baba igényeinek és szükségleteinek megfelelően reagálva válhat a szükséges „elég jó” anyává.

születés ünnep, akárhogy is történik, hiszen világra jön egy kicsi ember, aki ekkor kezdi meg kinti életét, válik az emberi közösség tagjává. Napjainkban az ünnepek egyre jobban elveszítik jelentőségüket, átszaladunk az eseményeken, nem szentelünk időt és figyelmet a pillanatnak. A születést ünneppé tehetjük, ha megtervezünk és végrehajtunk egy saját rítust, amivel köszöntjük a babánkat. Ez lehet egy rövid üdvözlő dal eléneklése, egy közös ima elmondása, a hálánk kifejezése a természet erői és a gondviselés felé és áldás kérése és adása a megszületett gyermekre.

A születés után a méhen belüli gondoskodás elemeinek felhasználásával segíthetjük a babánkat az átmenet megélésében. Ilyen elemek, segítségforrások lehetnek – az anya és az apa hangja, amit a baba a méhen belüli időszakból ismer, felismer. Egy megszokott dalocska, kedves mondat újra felidézi az ismerős boldog időszakot.

szoros testkontaktus (az anya testén lógó újszülött – hordozás) szintén segít, megnyugtatja a babát és a légzési ritmust is normalizálja, a testmeleg pedig az anyai melegség, szeretet közvetítője az újszülött számára. A testközelség során a baba hallja az ismert anyai szívhangot, ami a biztonság érzet növelése mellett az idegsejtek fejlődését, a köztük lévő kapcsolat kialakulását is segíti, ami mind az intelligencia alakulása, mind a stresszmegküzdés szempontjából fontos lehet.

A baba ringatása, az ún. vesztibuláris ingerlés tovább segíti az idegrendszer fejlődését és növeli az érzelmi biztonságérzetet.

szoptatás nemcsak a legmegfelelőbb táplálékkal látja el a babát, a szülés utáni előtej nemcsak vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, de immunizál és hashajtó hatású (segíti a magzatszurok kiürülését), segíti az egészséges bélflóra kialakulását. A szoptatás során felszabaduló hormonok tovább erősítik a kötődést, az anya és gyermeke közötti kapcsolat mélyülését.

A születés előtti kapcsolat megszakadásáért az igény szerinti szoptatás, a hordozás és az együttalvás során megélt intimitás és szeretet kárpótolhatja a gyermeket, biztosítva a lehető legzökkenőmentesebb átmenetet a benti és a kinti világ között.12

Várom véleményeteket, észrevételeiteket, megkereséseteket:

Ferenczi Bea pszichológus – családterapeuta – dúla

06 30 833 5562

beaferenczi@gmail.com

http://pszichologus-dula-debrecen.blogspot.hu

 

Irodalom

1. Dr. Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok Párbeszéd a babával az anyaméhben Útmutató Kiadó, Pécs, 1997. 5-7. o.

2. Beszélgetés a magzattal, Kismama Magazin, 2007.

3. Ranschburg Jenő: Szülők könyve A fogantatástól az iskolakezdésig Saxum Kiadó, 11 – 57. o.

4. Hidas György – Raffai Jenő – Vollner Judit: Lelki köldökzsinór Beszélgetek a kisbabámmal, Válasz Könyvkiadó Budapest, 2002. 13 – 44. o.

5. Varga Katalin – Suhai Gábor A szülés és születés Lélektanon innen és túl Pólya Kiadó, Budapest, 2010. 183 – 197. o.

6. Ua.

7. Ua.

8. Ua.

9. Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa Grafo – school Kiadó, Debrecen, 1998. 54 – 56.o.

10. Etényi Zsuzsa: Vizsgálható – e a születési emlékezet kisgyerekeknél? In: Várandósság, születés és gyermeknevelés a magyarországi kultúrákban Kongresszusi tanulmánykötet, 1999. Animula kiadó, Budapest 32 – 57. o.

11. Ua.

12. Bagdy Emőke: A kötődő nevelés Hunbaba.com 2012. november 20.