Jelenlegi hely

Szoptatás világhete - Segítők a középpontban

A szoptatás augusztus elsejei világnapjával veszi kezdetét a szoptatás világhete, amelynek idén többek között az a célja, hogy felhívja a figyelmet az önkéntes szoptatási segítők támogatásának fontosságára a szoptatás megkezdésében és fenntartásában - közölte a Magyar Védőnők Egyesülete szerdán.

Idén huszonegyedik alkalommal kerül sor a szoptatást védő és támogató szervezetek nemzetközi összefogásával a Szoptatás Világhetének ünneplésére. A világszerte rengeteg helyszínen lebonyolított programok célja, hogy információk minél szélesebb körű terjesztésével védjék, népszerűsítsék és támogassák a szoptatást.

A közlemény szerint a rendezvénysorozat célja az is, hogy tájékoztassa az embereket az önkéntes segítők munkájának hatékonyságáról, és hogy az egész világon felszólítsa a kormányokat és a szülészeti intézményeket: támogassák az anyákat abban, hogy kizárólag anyatejjel táplálják gyermeküket, és ehhez az intézményben minden segítséget megkapjanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és számos egyéb egészségügyi szervezet világszerte azt javasolja, hogy a gyermek legalább hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon.

Az anyatej a csecsemők számára a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza, a csecsemő könnyen emészti azt meg, illetve az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, amely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli, továbbá a szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki. A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté.

Az ajánlás szerint az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja.

 

Az anyatejes táplálás fontosságát hangsúlyozza az UNICEF

A szoptatás fontosságára és egészségmegőrző hatására figyelmeztet az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) a szerdán kezdődött szoptatási világhét alkalmából. A nyilvánvaló előnyök ellenére a hat hónaposnál fiatalabb gyerekeknek kevesebb mint felét szoptatja az édesanyja - derül ki a szervezet szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Azok a gyermekek, akiket kizárólag természetes úton, anyatejjel táplálnak, 14-szer nagyobb eséllyel élik túl életük első fél évét, mit azon társaik, akiket nem szoptatnak. A születést követő első napon belül elkezdett szoptatás 45 százalékkal csökkenti a csecsemőhalálozás esélyét, valamint az anyatejes táplálás javítja a gyermekek tanulási képességeit, és hozzájárul az elhízás és egyes krónikus betegségek megelőzéséhez - hangsúlyozza a világszervezet. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egy nemrégiben lezajlott kutatás kimutatta, hogy a szoptatás hosszú távon az egészségügyi rendszerekben is óriási megtakarításokat eredményez, mert az ilyen módon táplált gyermekek sokkal kevesebbet betegeskednek.

Az újszülöttek mellett az édesanyák is számos előnyét élvezhetik a kizárólagos anyatejjel való táplálásnak: a szülést követő hat hónapban sokkal kevesebb eséllyel lesznek ismét várandósak, hamarabb felépülnek a szülés után, illetve sokkal korábban visszanyerik eredeti testsúlyukat. Bizonyítható továbbá, hogy a szoptató anyukákat kevésbé érinti a szülés utáni depresszió, és csökken az esélye a petefészek- és emlőrák kialakulásának is.

 

Nem jut mindenkinek a jóból!

Az anyák kezében hatalmas kincs van már évmilliók óta: a szoptatás. Messze nem csupán az egyik lehetséges táplálási módról van szó, hanem egyúttal védelemről a fertőzésektől, betegségektől a folyamatosan változó környezetben, a leghatásosabb vigaszról és a legkülönlegesebb párbeszédről anya és gyermeke között, amely a legszorosabb kötődéstől természetes úton vezet az önállósodásig.

Miért kell a közvélemény figyelmét újra és újra felhívni olyasmire, aminek tulajdonképpen természetesnek, magától értetődőnek kellene lennie?

Évente 136,7 millió kisbaba születik a Földön, de csak nagyjából minden harmadikat szoptatják annyi ideig, ameddig az Egészségügyi Világszervezet tudományos bizonyítékokon nyugvó ajánlása szerint szükséges volna. A WHO immár tíz éve hangoztatott javaslata az, hogy hat hónapos korig tartson a kizárólagos szoptatás, majd kétéves korig vagy azon túl folytatódjék megfelelő, helyben beszerezhető és biztonságosan elkészíthető szilárd táplálékok fokozatos bevezetése mellett.

Becslések szerint évente egymillió gyermeket veszítünk el amiatt, mert nem szoptatják őket vagy nem elég hosszú ideig és sok millióra tehető azoknak a száma, akik ugyanilyen okból megbetegszenek, kórházba kerülnek vagy nem fejlődnek megfelelően. A közhiedelemtől eltérően a szoptatás hiányából fakadó a halálesetek és betegségek egyáltalán nem csupán a fejlődő országokat és a szegénységben élő embereket érintik, hanem a leggazdagabb, legfejlettebbnek tekintett országokat is.

 

 

Miért olyan nehéz?

Az emlős állatok számára nem kérdés, hogy szoptassanak-e és tanítani sem kell őket a módjára. Nálunk, embereknél is működhetne ez ilyen egyszerűen, az anyák mégis nagyon sok nehézségbe ütközhetnek akkor is, ha feltétlenül szoptatni szeretnének.

Vajon a szülészeteken a legkorszerűbb elvek alapján segítenek az anyáknak? Használható útmutatást kapnak a szoptatáshoz? Cseppet sem meglepő, ha a szakszerű segítség hiányából fakadó kezdeti nehézségek sok anya kedvét elveszik a szoptatástól.

Össze lehet hangolni a hosszú távú szoptatást a munkával, a család megélhetésével, az anya igényeivel? Milyen a sok évet otthon töltő anyák munkaerőpiaci helyzete, amikor ismét dolgozni kezdenének?

A modern világ nagyon sok ponton gördít akadályokat a szoptatás elé, miközben a bébi iparág sikerei látványosak: egyre többen látják úgy, hogy a megoldást a cumisüveg és a tápszer jelenti. Nyugat-Európa számos országában a nők jelentős része el sem kezd szoptatni.

A WHO 1981-ben bocsátotta útjára az úgynevezett Kódexet, amely szabályozza az anyatejet és szoptatást helyettesítő készítmények, termékek reklámozását, ingyenes terjesztését, idealizált ábrázolását. A tilalom a Kódexet törvényerejűvé emelő országokban, többek között Magyarországon is csak a hat hónapos korig ajánlott, kezdő tápszerek reklámozására vonatkozik.

 

Milyenek a szoptatási arányok Magyarországon?

Az Egészségügyi Világszervezet nagy erőfeszítéseket tesz a szoptatási adatok gyűjtésére, ami a nem mindenütt egységes kritériumok miatt nem egyszerű feladat. Sokan úgy vélik, a kizárólagos szoptatásba az is beletartozik, ha teát vagy vizet kap a baba, pedig erre igény szerinti szoptatás esetén még nagy forróságban sincs szükség.

Magyarországon 2006 óta rendelkezünk összehasonlítható adatokkal, 2011-ben a magyar csecsemők 43,4 százaléka kapott hat hónapos korig kizárólag anyatejet, ez a 2004-es adatokhoz képest körülbelül hat százalékkal csökkent. Jó hír viszont, hogy az egyéves koron túl is szoptatott gyerekek aránya 2006 és 2009 között fokozatosan emelkedett, majd állandósult körülbelül 37 százaléknál. Arról nincsenek adatok, hogy a gyerekek hány százalékát szoptatják a WHO ajánlásnak megfelelően kétéves korig vagy azon túl.

A magyar adatokat érdemes összevetni a Földünkre jellemző átlaggal a 2010-es adatok alapján: világszerte a csecsemők 37 százaléka kap öt hónapos koráig kizárólag anyatejet, egyéves koron túl viszont a gyerekek 75 százalékát szoptatják, kétéves korban pedig még mindig 56 százalékukat. Ilyen adatokkal Magyarországon csak néhány település dicsekedhet, ahol különösen egységes és kedvező az anyák támogatása, például Pomázon, ahol a sokéves munka eredményeképpen a szoptatási arányok jóval meghaladták 2011-ben az országos átlagot.

 

 

Források: La Leche Liga, Szoptatásért Magyar Egyesület, MTI