Jelenlegi hely

Agyhártyagyulladás - a rettegett betegség

Már Hippokratész korában is ismert és rettegett betegség volt az agyhártyagyulladás. Súlyos, életveszélyes állapot, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A megfelelő kezelés késlekedése napjainkban is súlyos következményekkel járhat…

Te tudod, milyen tüneteket kell figyelned? Hogyan lehet „elkapni”? Mi a teendő, ha agyhártyagyulladásra utaló jeleket észlelsz? Lássuk csak!

Mi is az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás (latin nevén: meningitis) az agyhártyák vagy agyburkok gyulladásos megbetegedése. A gyulladást kiváltó okokat két fő csoportra oszthatjuk: nem fertőzéses gyulladások, illetve élő kórokozókkal (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) történt fertőzés. A betegség lefolyása szerint lehet heveny vagy krónikus, illetve a kórokozótól és a szervezet szöveti és sejtszintű reakciójától függően különböző típusú: gennyes, savós vagy tuberkulózisos eredetű.

Mi okozza?

A nem fertőzéses gyulladások oka lehet koponyasérülés, sugárzás, vegyi anyagok, gyógy- vagy kábítószerek, rákbetegség.

A fertőzéses agyhártyagyulladások okozói olyan mikroorganizmusok, melyek a vérkeringés útján kerülnek az agy-gerincvelői folyadékba. A gombák és a paraziták által okozott gyulladás viszonylag ritka.

A vírusos agyhártyagyulladás leggyakoribb okozói az enterovírusok (herpes simplex 2-es és 1-es típusa, varicella zoster, mumpsz, HIV, LCMV). Ezek a vírusok többnyire cseppfertőzéssel, széklettel vagy köztes gazdák, például kullancsok segítségével terjednek. Nyers tehén- és kecsketej is okozhat fertőzést. Az ilyen, ún. virális agyhártyagyulladás általában jól gyógyul.

A bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról ez sajnos nem mondható el. Rendkívül veszélyes, gyakran halálos kimenetelű betegség, melyet a beteg korától függően jellemzően más-más baktérium okoz.

Koraszülötteknél, újszülötteknél (körülbelül egy hónapos korig) a streptococcusok B törzsének III-as altípusa (mely a hüvelyflórában fordul elő), az Escherichia coli K1 antigént hordozó változata, és a Listeria monocytogenes IVb szerotípusa a leggyakoribb kórokozó.

Egy hónapos kor felett a Streptococcus pneumoniae (vagy Pneumococcus), a Haemophilus influenzae és a Neisseria meningitidis (más néven Meningococcus) okozza a legtöbb megbetegedést. Ezen baktériumok külső burka elősegíti a rejtőzködést a csecsemők, kisgyermekek amúgy is éretlen immunrendszere elől.

Felnőttek esetében a megbetegedések 80%-áért a Pneumo- és a Meningococcus felelős, ötvenéves kor felett pedig a Listeria monocytogenes által fertőzöttek aránya is nő.

Milyen tünetekkel jár?

A bakteriális eredetű agyhártyagyulladás tünetei kezdetben általánosak: levertség, étvágytalanság, hőemelkedés, láz. Rövidesen jelentkeznek azonban az idegrendszer izgalmi állapotát, és az agy kezdődő ödémásodását jelző tünetek: erős fejfájás, hirtelen felszökő láz, kötött tarkó, hányinger és hányás, ingerlékenység, aluszékonyság, tudatzavar, görcsök, bénulás, végül kezelés nélkül - akár néhány óra alatt - beáll a halál.

Az általános tünetek miatt a kezelés megkezdése sok esetben késik, ami akár a beteg életébe is kerülhet! Hogyan dönthetjük el, hogy csak egyszerű ovis vírusról vagy agyhártyagyulladásról van szó? Néhány egyszerű feladatot kell elvégeztetnünk a beteggel:

  • Kérjük meg, hogy nyújtott térdekkel, hanyatt fekvésből üljön fel úgy, hogy kezével háta mögött nem támaszkodik.
  • Kérjük meg, hogy nyújtott térddel ülve, hátát görbítve hajoljon előre, próbálja elérni lábujjait!
  • Kérjük meg, hogy az ágy szélén ülve húzza fel a lábát, és érintse az állához a térdét, esetleg adjon rá puszit!

Ha a fenti gyakorlatokat egyáltalán nem, vagy csak nagy fájdalmak árán képes kivitelezni, gyanakodhatunk az agyhártya izgalmi állapotára. Az is előfordulhat, hogy a gyermek túl kicsi, vagy a szülő idegességét látva megijed és sírva fakad, ezért nem tudja elvégezni a gyakorlatokat. Ilyen esetben a biztonság kedvéért mielőbb forduljunk orvoshoz!

Hat hónaposnál kisebb csecsemő esetében intő jel lehet a kutacs kidomborodása. A Meningococcus által okozott betegségre jellemző, hogy gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés előzi meg a többi tünetet. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén is.

Hogyan gyógyítható, és milyen következményekkel kell számolni?

Vírusos eredetű agyhártyagyulladás esetén nincsen speciális gyógymód. Az enyhe esetek otthon is kezelhetők ágynyugalommal, bőséges folyadékbevitellel, fájdalomcsillapítással. A gombák okozta megbetegedések szintén jól kezelhetők nagy dózisú gombaellenes szerekkel.

A bakteriális agyhártyagyulladás néhány óra alatt életveszélyes állapotot idézhet elő, ezért a legkisebb gyanú felmerülése esetén is azonnali orvosi beavatkozásra, még az alaposabb kivizsgálás megkezdése előtt antibiotikumos kezelésre van szükség.

A kezeletlen bakteriális agyhártyagyulladás legtöbbször halálos. Kezelés mellett, az okozó baktériumtól függően az újszülöttek és a csecsemők körében kb. 70-80%, nagyobb gyermekek esetében mintegy 98% a túlélési arány. A felnőttek 20-40%-a azonban még a gondos kezelés ellenére sem éli túl a betegséget. Magyarországon a meningococcusok által okozott agyhártyagyulladások 15%-a végződik halállal.

A betegségen átesett gyermekek mintegy 15%-ánál akár teljes siketségig terjedő hallásvesztés, értelmi fogyatékosság, tanulási és viselkedési zavarok, epilepszia léphet fel az agyban kialakuló hegesedés, összenövések miatt. A felnőtt betegek kétharmada maradandó károsodás nélkül gyógyul, 14%-ban maradványtünetként siketség, 10%-ban értelmi fogyatékosság jelentkezik. A kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás után többnyire idegrendszeri tünetek fordulnak elő: beszédzavar, bénulás.

Hogyan lehet megelőzni?

A legfontosabb az immunrendszer erősítése egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással, szükség esetén vitaminokkal és étrendkiegészítőkkel Az agyhártyagyulladás egyes okozói ellen védőoltás áll rendelkezésünkre. Több közülük Magyarországon a kötelező oltási rend része.

  • A BCG oltás tuberkulózis elleni oltóanyag, mely a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás) hivatott védeni az oltottakat. A legtöbb újszülöttet még a kórházban beoltják.
  • Az MMR oltást (mumpsz, rubeola és kanyaró ellen) 15 hónapos és 11 éves korban kapják a gyermekek.
  • A Di-aPer-Te+IPV+HiB oltást a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ellen 2, 3, 4 és 18 hónapos, valamint 6 éves korban adják.
  • A pneumococcus elleni oltóanyag 2008 októberétől önkéntesen kérhető, a 2014. július 1. után születettek számára kötelező 2, 4 és 12 vagy 15 hónapos korban. Gyógyszertárból beszerezhető továbbá 23 szerocsoport elleni poliszacharid vakcina, amely 2 éves kortól adható. Az invazív pneumococcus betegség megelőzésére szolgáló Prevenar 13 konjugált pneumococcus vakcinát az 5 éves kor alatti, kiemelten magas rizikójú betegeknek - a külön jogszabály alapján térítésmentes védőoltásra jogosultakat kivéve - a háziorvos, házi gyermekorvos és csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos írhatja fel 70%-os OEP támogatással.
  • A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen létezik oltás, ám ez hazánkban nem kötelező. 2-12 hónapos korú csecsemők esetében két részoltás szükséges, egy éves kor felett egyetlen oltás is elegendő. Kétéves kor alatti gyermekek részére OEP-támogatással kérhető!

Ezzel az írással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az agyhártyagyulladás szélesebb körben ismertté váljon, hogy tudjátok, mikor kell azonnal orvoshoz rohanni. Az Imami szerkesztőségében csak ezen a héten két olyan két év körüli kisfiúról hallottunk, akik pár nap alatt életüket vesztették agyhártyagyulladás miatt. Ha csak egyetlen hasonló tragédiát meg tudnánk így előzni, már megérte!

 

Szerző: Sz. Szabina (Zalaimami)

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!
Szilveszteri kényeztetés: házi likőrök egyszerűen

Szilveszteri kényeztetés: házi likőrök egyszerűen

Az ünnepi időszak tökéletes alkalom arra, hogy különleges finomságokkal lepjük meg magunkat és szeretteinket. Mi lehetne jobb, mint egy saját készítésű likőr, ami egyszerre melengeti a szívet és csempész egy kis luxust a mindennapokba? Négy egyszerű, de ínycsiklandó receptet hoztunk, amelyek garantáltan feldobják a szilvesztert – akár egy vidám összejövetel, akár egy meghitt, kanapén töltött este a terv.
Ugrás az oldal tetejére