„Csak mesét néz rajta!'
Ezt mondjuk magunknak. De mindenképpen legyünk óvatosak! Bár a kétéves gyerekek már komoly hozzáértéssel kezelik ezeket az eszközöket, az anyai beszéd, mesemondás értékesebb a gyermekek számára. Hiszen el kell képzelni a mese alakokat és a velük megtörténteket.
Az elmesélt mesék az emberi hangulatokat tükrözik. Az anya előadásában hallott mesék segítenek megismerni a nonverbális jeleket, a hanglejtések jelentését, ami fontos lesz a későbbi szociális kapcsolatokban. A szókincs is sokat fejlődik a meseolvasás során. Az én gyerekeim ilyenkor az „énidőt” is élvezték, amikor csak rájuk figyeltem. A mese közben kérdezni is lehet, akár a napi történéseket is meg lehet beszélni.
Ezt a kütyük nem nyújtják.
A gyermekek nevelése régen is sok játékot és mondókát tartalmazott.
A mi ujjainkkal a mi szüleink, nagyszüleink is játszották az Ez elment vadászni... játékot. Többféle ilyen mondóka létezik, a kicsikkel érdemes is ilyen készségfejlesztő játékokat játszani.
Az ujjakat végig vesszük, vagy a becsukott ökölből nyitogatjuk a mondóka sorai szerint
Ez elment vadászni,
Ez meglőtte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike mind megette.
Kerekecske-dombocska,
Itt szalad a nyulacska! (itt megcsikizzük a babát)
A mutogatós mondókáknál minden sornál mást és mást mutogattunk a kezünkkel a versike sorainak jelentésével összefüggésben
Egyszer volt egy kemence,(karunkkal félkört rajzolunk a levegőbe)
Belebújt a kis Bence. (öszetesszük tenyerünket, előrenyújtjuk őket)
Kormos volt a kemence, (levegőben lebegtetjük ujjainkat, mintha a korom szállna)
Fekete lett kis Bence. (kétoldalt végigsimítjuk az arcunkat)
Ránézett a mamája, (szemöldökükhöz tartjuk kezünket, kukucskálunk)
Nem ismert a fiára. (rázzuk a fejünket, kezünket)
Becsukta a kemencét, (egyik kezünkkel "becsukjuk" az ajtaját)
Jól megszidta kis Bencét. (felemelt mutatóujjunkkal dorgáló mozdulatot teszünk)
A térden lovagoltatás is szerették a gyerekek.
Hőc, hőc, katona,
Ketten ülünk egy lóra,
Hárman meg a csikóra,
Azzal megyünk Budára,
A budai vásárra.
Így lovagolnak a papok (ezt lassan kell mondani, és lassan is emelgetni a térdet),
így a gavallérok (kicsit gyorsabban mondani és emelgetni),
így vágtatnak a huszárok (minden még gyorsabban),
így nyargalnak a betyárok (ez a leggyorsabb),
hopp! (itt magasra emelem)
Ritmikus verseket is mondhatunk, amit könnyű megjegyezni.
Fut, robog a
kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.
Ha kiborul a fakutya,
leröpül a retyerutya,
din don diridongó.
Nem kell minden elektronikus eszközt tiltani
Ne kapcsoljunk le tévét, de korlátozzuk a tévénézés idejét és válogassuk meg a tartalmát! Keressünk olyan alkalmazásokat, amelyek ennek a korosztálynak szólnak és csak korlátozott ideig hagyjuk velük játszani.
A mozgásszegény életmód már kis korban elkezdődik, és sajnos a gyenge testi fejlődés kihat a tanulásra is. A gyermekünk születése előtt jártunk edzőterembe, kirándulni vagy valamilyen csapatjátékot játszottunk. Edzés során az ásványi anyagok gyorsabb beépülése folytán a csontjaink kellően erősek és ellenállók lettek. Ezt az egészséges életvitelt tanítsuk a gyerekeinknek.
Minél többet mozogjunk együtt, természetes módon mutassunk példát! Találjunk ki családi programokat a mozgás jegyében. Menjünk kirándulni, legyünk sokat a szabadban. Télen a szánkózás, korcsolyázás is erősíti a gyermekek fizikumát. Aztán télen van még egy jó alkalom az egymásra figyelésre.
Az óvodákban és iskolákban nagyon készülnek a farsangi bálra
A gyerekek szeretnek más bőrébe bújni, a szülőknek viszont nehéz feladatot jelent. A többség megveszi a jelmezt a játékboltban. Van azonban olyan szülő, aki kinézi az otthon könnyedén, kis ráfordítással és lehetőleg az újrahasznosítás jegyében elkészíthető jelmezt. Megbeszéli a gyermekével, hogy mi az, ami neki a legjobban tetszik, és elkészíti – akár a gyermekkel együtt is. Ezzel nem csak pénzt spórolnak, de a ráfordított idő sok szempontból is megtérül. A gyermek hálás és nagyon büszke tud lenni a szülőjére!
Személyes példát mondok: Tíz éves voltam, amikor margaréta jelmezt készítettünk az Édesanyámmal együtt. A szirmokat műszaki rajzlapból vágtuk ki. Kettőt-kettőt varrógéppel vart össze az Anyukám és a két lap közé drót merevítés került. A szirmokat felvarrta egy zöld harisnyanadrág övrészére. Felsőtestre sárga pólót húztam. Két napig készült a jelmez. Nagyon büszkén lépkedtem a felvonuláson! Mindenki megcsodálta a saját készítésű jelmezemet. Azóta sok idő eltelt, de ma is szívesen emlékszem vissza rá. Lehet, hogy ezért a legkedvesebb virágom a margaréta a mai napig.
Ha sütünk egy kis pogácsát, és magunk is legalább egy álarcot felveszünk az ovis farsangra, biztos, hogy szuper emlék marad.
Itt viszont megint használhatjuk az egyik kütyüt. Készíthetünk sok fényképet és aztán nézegessük együtt. Beszélgessünk az élményekről és örüljünk együtt a boldog óráknak. Ez is egy olyan hangulat, amit csak együtt tudunk átélni.
A végére pedig itt egy kütyü mentes Gazdag Erzsi vers
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
míg az örlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
Habos fánk a jutalom
Mákos patkó, babkávé,
ez aztán a parádé.
Miskolcimami: Juli Mami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
