.
Pont jókor jött a nyitás, hiszen itt volt az őszi szünet, az első pár napban még a jó idő is tombolt, így gondoltam, használjuk ki aktívan a szünetet, irány Budapest, a városligeti Nagyjátszótér! Ha már utazás, akkor menjünk vonattal, hiszen nagyon ritkán van lehetősége a gyerekeimnek, hogy vonaton utazzanak, meg persze metrón, villamoson vagy akár trolibuszon, szóval a szavazás mérlege a tömegközlekedésre billent. Kecskemétről érkezés a Nyugati pályaudvarra, ahonnan nagyon egyszerűen el lehet érni a városligetet, a Podmaniczky utcán (Nyugati mellett) a 72-es trolira kell felszállni és az Állatkertnél pedig leszállni, ami a városligetnél van.
Mivel a városligeti információs táblákra még nem került fel a Nagyjátszótér, ezért csak vidéki, bolyongó családokat látni, akik mindenkitől azt kérdezik: - Elnézést, nem tudja merre van az új játszótér? – Nem, de mi is oda megyünk!
Ha szerencsés vagy, és jó családot követsz, akkor pikk-pakk ott vagy a játszótérnél, de ha rossz családot követsz, akkor körbe járod az egész városligetet és egy hatalmas kerülővel, fél óra sétával és 1000 szeri kérdéssel, hogy - Mikor érünk már oda? találod meg a játszóteret. És akkor végre jött a megváltó mondat: - Menjenek át a dombon, ott van a túloldalon, de készüljenek fel arra, ami ott várja önöket...
Szuper, ide nekem az oroszlánt, a lényeg, hogy odaérjek, leülhessek, és végre kifújhassam magam… a gyerekek vágtatva kaptattak fel a dombra, mi anyukák lihegve, kimerülten, gin tonik helyett vizet szürcsölve az életben maradáshoz, pedig még csak 6-8 km séta volt aznap mögöttünk.
És akkor felértünk a dombra! Döbbenet volt, ami ott fogadott, vidéki, kis játszóterekhez szokva, kényelmes, sorban állás nélküli, anyukás pletyizős, padon sütkérezős, kölesgolyót majszolós, pihenős játszóterezésekhez vagyunk mi szokva. Hát itt minden volt, csak ez nem. Kb. annyi ember volt a játszótéren, mint a mi kis városunk összes lakója, mint a hangyák, vagy épp a heringek, a gyerekek nyűgösen, néha szomorkodva álltak egy-egy játék előtt, hogy feljussanak rá, a szülők pedig idegesen, türelmetlenül rendezgették a sorokat, hogy kinek a gyereke áll már itt régebb óta.
Akkor döbbentem rá, hogy a - hétfő délelőtt biztos nem lesznek sokan - elméletemet, más is magáénak érezhette. A szünet, a jó idő, vagy az újdonság hozott ide ennyi embert? Nem tudom, de hogy a legtöbb játékra nem jutottak fel a gyerekeim azt igen, és azt is, hogy ide vissza kell jönnünk valamikor! Valamikor, amikor már lecsöngött az újdonság, de még nem nőttek ki belőle, mert ami itt van az fantasztikus. A játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki tűnik. Egy olyan komplexum, ami a fizetős, nagy családi parkokban sem található, extrém, látványos, modern, és sok esetben anyuka szemmel nagyoknak szóló, veszélyesnek tűnő játékokkal.
Az biztos, hogy ez egy olyan hely, ahol a kicsik és a nagyok is nagyon jól megférnek egymás mellett, és a 10 éven felüli gyerekek sem fognak unatkozni, sőt!
Nagyjából azt lehet mondani, hogy 3 részre van osztva a játszótér: külön a kicsiknek egy mindent kielégítő, dombos, alagutas, rugósjátékos, kiscsúszdás játszórész, ami 0-6 éves korig ajánlott, majd a középső részen, ami 2-12 éves korig ajánlott, egy homokos – vizes játszó rész, ahol a téli időszakban nem folyik a víz, de a játékelemekkel mégis tudnak játszani a gyerekek.
A legnagyobb részt a nagyobbak játszótere teszi ki, amit 6 – 14 éves korig használhatnak a gyerekek, a Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált. A játszótéren van jó pár különleges elem is, mint pl. a sebességmérős csúszda, a távolugró okos pálya, vagy a nem okos, de különleges mérleghinta és az óriás mászóka-rendszerek.
A leülési lehetőségekkel sincs gond, rengeteg, pad és közösségi tér jellegű asztalos rész található a parkban a megfáradt kísérőknek. A park zárható kerítéssel van körülvéve, így a jelenlegi nyitva tartása reggel 8:30-tól sötétedésig tart.
A nagyobb, magasabb játszóelemeknél animátorok segítik és felügyelik a gyerekeket, amire ilyen méretű tömeg esetén nagyon nagy szükség is van.
Szóval hogy a gyerekek szavával éljek, ez egy übergigamega játszótér, amit sosem lehet megunni, max kinőni, érzem, ide még nagyon sokszor el fogunk jönni! És ha már itt vagytok, pár perc sétára van szintén az új, Millennium Háza vagy a Hősök tere.
Makai Marianna - Kecskemétimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
