Hogyan is viselkedik az úriember?
Feláll, ha nő lép a szobába
A felállás a régi időkben a tisztelet jele volt, valahányszor hölgy, rangos személyiség vagy idős ember lépett a szobába. Ma udvariasságból állunk fel, ha egy összejövetelre újabb vendég érkezik, vagy ha a munkahelyen bemutatnak valakinek. A férfi, ha nő belépésekor feláll, figyelmességről tesz tanúbizonyságot.
Utcán járva kívül, az út felőli oldalon haladva kíséri a nőt
Amikor még nem volt csatornázás, a férfi a kabátjával védte hölgyét az út porától és a kocsikerekek alól felfröccsenő pocsolyavíztől. A lovagias férfi ma is helyezkedhet úgy, hogy óvja a nőt a buszok által felvert esővíztől vagy a járdához túl közel hajtó autótól. Jelképesen azt fejezi ki ezzel, hogy jóban-rosszban mellette áll és védelmezi.
Kinyitja előtte az ajtót
Régen az úriember fölsegítette a hölgyet a lovaskocsiba, megmutatva ezzel erejét és védelmező szándékát. A hölgy igyekezett összefogni ruháját, amely sokszor hosszú és nehéz volt, ő pedig kitárta előtte az ajtót, hogy ne kelljen leengednie a ruhát a sárba. A mai férfi az útszéli bámészkodóktól védi a nőt, amikor az autó mellett segíti a ki- és beszállásnál. Az ajtó kinyitása nem azt jelenti, hogy a nő gyenge, hanem szeretetteljes gesztus a férfi részéről.
Nem kritizálja az otthon készült ételt
Vendégségben nagy tiszteletlenség a házigazdával szemben, ha a vendég leszólja a vacsorát. A vendéglátó időt és energiát szánt rá, hogy elkészítse: illik tiszteletben tartani – és mosolyogva nyelni...
Nem nevet nagyokat figyelemfelkeltés céljából
„A gyakori harsány nevetés ostobaság és rossz modor jele” – írta fiának egy úriember 1746-ban. Sms-ben persze szabad lol-t írni, ám hangoskodásra ma sincs szükség. A férfira erős jelleme hívja fel a figyelmet.
Lesegíti/fölsegíti a kabátját
A régi időkben az előkelő hölgyek több réteg ruhát viseltek, alattuk pedig fűzőt. A fűző korlátozta a mozgást, ezért volt rá szükség, hogy a lovag le- és fölsegítse a felöltőt. Ma nem sokan viselnek fűzőt, a nőknek mégis jól esik a férfi udvarias gesztusa.
Kihúzza a nő számára a széket
Mindig is a jólneveltséghez tartozott – különösen ahol méretes tömörfa székeket használtak –, hogy a férfi kihúzta a nő székét, és a szoba belső tere felé fordította. Napjainkban is megteheti, sőt ha nővel megy pl. vacsorázni, ügyelhet rá, hogy ő maga másoknak és a televíziónak háttal üljön, hogy semmi ne vonja el figyelmét a beszélgetéstől.
Csak a nő után ül le
„…asztalnál pedig várd meg, míg a hölgy helyet foglal, sőt míg minden hölgy helyet foglal, csak azután ülj le” – áll egy 1860-as kiadású, úriemberek számára készült illemtankönyvben. Ma is megteheti a férfi, hogy nagyra becsült vendégének tekinti a nőt, és engedi, hogy elsőként ő helyezze kényelembe magát.
Maga elé engedi
Az előkelő hölgy könnyen megbotlott hosszú ruhájában. Lovagja ezért mögötte ment a lépcsőn, hogy szükség esetén elkaphassa. Ma a magassarkú cipő is botlásveszélyes. A férfi az előreengedéssel is kifejezheti, hogy védelmezi a nőt. Két kivétel lehet: ha a nő miniszoknyát visel, és azt szeretné, hogy a férfi előtte menjen föl a lépcsőn; és ha olyan vendéglátóhelyre mennek, ahol biztonságosabb, ha a férfi lép be elsőnek.
Átadja a helyet
A jó modor és az udvariasság elemi szabálya, hogy ha nincs több ülőhely a buszon, vonaton, templomban, orvosi váróban stb., a férfi adja át ülőhelyét a nőnek, különösen ha várandós vagy már nem fiatal.
Átveszi a csomagját
Az úriember hacsak teheti, segít a nőknek a csomagok cipelésében; vonaton, repülőn pedig segít föltenni a poggyásztartóba.
Állja a számlát
Úriember nem fogadja el, hogy randevún a nő is fizessen. Általában ő állja a számlát, különösen az első találkozón, bármiféle elvárás nélkül.
Esernyőt tart a nő fölé
Régebben, ha esett, a fiatalabbnak illett esernyőt tartania az idősebb fölé. Ugyancsak a tisztelet jele, ha esőben a férfi tart esernyőt a nő fölé, nem törődve azzal, ha ő maga kissé vizes lesz.
Ráteríti a kabátját
A lovagias férfi figyelmes: észreveszi, ha a nő fázik, és odaadja neki a kabátját.
Nem beszéli ki a titkait
Aki úriember, mindig megőrzi a titkot, különösen ha szíve hölgye bízta rá. Akkor is megbízhat benne, ha netán szakítanak.
Biztonságos helyre vagy hazáig kíséri a nőt
Az úriember hazakíséri a nőt, vagy elkíséri az autójáig, mivel aggódik biztonságáért.
Figyelmesen meghallgatja
„Jól meghallgatni éppoly fontos, mint jól beszélni” – figyelmeztet az 1860-as kiadású, úriemberek számára készült illemtankönyv. A férfi nemcsak udvariasságból hallgatja meg a nőt, hanem azért is, mert szeretné igazán megismerni.
Nem késik
Úriember annyit ér, amennyit a szava. A közlekedési dugó nem mentség a késésre. Rendes ember előre tervez. Senkit sem illik megváratni.
Bókkal kedveskedik
A nő nagy gonddal készülődik a találkozóra, ezért a férfi mindig jól teszi, ha mond egy-két kedves, elismerő szót. A bókba burkolt szurkálódás viszont, amely tudatosan vagy tudattalanul arra irányul, hogy zavarba hozza a nőt (pl. „jé milyen piros az orrod; tetszik ám!”) aljas eszköz, amellyel úriember sohasem él.
Eszébe sem jutna, hogy nőt valaha megüssön
„A legnagyobb embert is joggal neveznők vadállatnak, ha nem viselkednék emberségesen akár a leggyalázatosabb fehérnéppel szemben is” – állapítja meg egy 1866-os kézikönyv. Ma is igaz ez: nincs az a „nagy ember”, akinek mentsége volna, ha megüt egy nőt, bármilyen okból.
Megkéri a lány kezét leendő apósától
A régi időkben a házasodni kívánó nemesembernek fel kellett mutatnia címerét vagy hitelesítő okiratait; így győzte meg a lány apját, hogy a házasságra méltó férfiú. A 21. századi úriember azért kéri az apa áldását, mert így adja meg a tiszteletet annak, aki leendő feleségét felnevelte.
Forrás: párKatt.hu
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
