Félelem, szorongás, stressz, karma? Vajon milyen tudatalatti blokkok állhatnak a probléma hátterében? Hogyan oldhatjuk fel őket? A kérdésekre Sas Ágnes, okleveles kineziológus, életfeladat-tréner, numerológussal keressük a válaszokat.
Azt mondják, hogy a gyermek-lélek mindig maga választja ki, hova akar megszületni. Hogyan kapcsolódik össze a test a lélekkel, hogy kerül kapcsolatba ezzel a kineziológia?
A legfontosabb tisztázni, hogy a fizikai testbe költözik kis időre a lélek. A lélek mi vagyunk, a testünk pedig a lakhelye. A lélek egy olyan energo-információs mező, melyben minden adat egyszerre van jelen. Amikor a lélek a testbe költözik, leszűkül a figyelem, és kizárólag az emberre jellemző adatokra fókuszál. Fontossá válik minden olyan adat, mely segít az emberi testben élni. Ráhangolódik a mintákra a lélek, és így alakul ki a személyiség. És honnan meríthetne ihletet a személyiség, ha nem a hozzá legközelebb eső minták közül? A kineziológia arra a tényre épít, hogy minden élmény, amit valaha átéltünk testi vagy lelki szinten, már a fogantatás előtti pillanatoktól kezdve elraktározódik a tudatban. Az emlékek valójában képek és hozzájuk kapcsolódó érzelmek. Persze ezek nem mindig vannak az elménk tudatos tartományában, sőt, a legtöbbször nem. Nemcsak a saját élményeink merülnek a tudatalatti tartományba, hanem bennünk vannak sejtszinten kódolva olyan információk is, melyek az előttünk lévő generációkban léteztek. A fogantatásunkkor szüleink teljes gén információkészletét megkapjuk. Nem csupán a jellegzetes külső jegyek öröklődnek, hogy milyen legyen a hajunk vagy a szemünk színe, de őseink élettapasztalatai is belénk áramlanak. Tudatos szinten felmerülhet bennünk, hogy babát szeretnénk, ám ha a tudatalattiban a korai sejtszintű minták és meggyőződések ezzel a szándékkal ellentétesek, az mindenképpen megnehezíti a gyermekvállalást. Ha történt például egyik ősünk életében gyermekvesztés, vetélés vagy korai halál, ezek mind befolyásolják majd azt a szándékot, amivel az életbe szeretnénk hívni a baba lelkét. Minden ilyen tapasztalat blokkja bennünk van, sejtszinten rögzülve. Minden egyes gyermek teste, amit valaki a generációnkból elveszített, egy-egy erős reménytelenség, félelem vagy harag rezonanciát kelt a tudatalattinkban. Ez még akkor is így van, ha látszólag mindkét fél mindent megtesz a babáért.
Milyen módszerek léteznek a probléma feltárására?
Minden esetben fel kell hozni a tudatalattiból, azaz tudatosítani kell a tudatalattiban lévő élményeket, legyen az saját élmény vagy akár egyik ősünké. Én minden esetben a kineziológiát, az életfeladat rendszert és az AFT módszert hívom segítségül. Első lépés az, hogy megnézzük az izomteszt segítségével, hogy van -e olyan lelki tagadás, melyről az illető nem tud. Ezek után Tarot kártyák és Symbolon kártyák segítségével képet alkotunk a probléma hátteréről, hiszen a kártyák szimbólumokkal üzennek arról, hogy mi folyik a kliens lelkében.
Milyen megoldásokat kínál a kineziológia a gyermekáldás elősegítésére?
Nagyon fontos, hogy a konzultáción felszínre került információk közül az legyen csak megosztva, ami kizárólag az illető társára vonatkozik. Ezt viszont érdemes alaposan átbeszélni. Nem javasolt bevonni ebbe más családtagokat, még akkor sem, ha a feltárt eseményekben érintettek, esetleg okozók voltak. A feltárt események múltbeli megoldásai a jelenben is érvényesek. Ezen mielőbb változtatni kell. Mondok egy példát egy megtörtént esetből. Feltártuk, hogy a hölgy 3 évesen nem szerette az óvó nénijét, és nem szerette a húst, amit sűrűn adtak annak idején az óvodában. A húst tehát fogta és a társa széke alá dobta. Ezzel nem vállalta a felelősséget a tettéért, és másra hárította a problémát. Nem vállalta fel, hogy az óvó néni a sarokba küldi esetleg, ahol egyedül kell lennie, és nem játszhat a többiekkel. Ebben az esetben a veszteségtől való félelem sokkal erősebb volt benne, mint az, hogy őszinte legyen az óvónénivel és megbízzon benne, hogy az meg fogja őt érteni. Mi következik ebből? A jelenben sem vállal felelősséget, sínylődik egy rossz kapcsolatban, nem áll ki nyíltan a párja elé, mert retteg attól, hogy egyedül marad. A kineziológia legfőképpen abban segít, hogy rámutat a nem megfelelő mintára az illető lelkében, melyet ki tudja mióta hordoz magában. Ezek lélekhibák, melyek ösztönösen újabb és újabb rossz döntésbe vagy etikátlan megoldásokba taszítják az embert. Az illető vagy saját magával lesz igazságtalan vagy a környezetével. A minta felülírásával új választást adunk a kliens kezébe. Ha a gyermekvállalással kapcsolatos legfőbb lélekhiba felülíródik mindkét félben, az lehetővé teszi, hogy megfoganjon a baba.
Csak a nőnek van szüksége terápiára/kezelésre, vagy esetleg a férfinak is?
Ha egy párról beszélünk, természetesen mindkét félnek szüksége van a konzultációra. Nem elég csak a befogadó felet kezelni, az adó fél ugyanolyan fontos. A babát mindig az apa hívja be az életbe, ő a cselekvő, dinamikus fél. A nő elfogadja, befogadja a férfi meghívását, konkrét formát ad neki. Az adás és a kapás problémaköre is felmerülhet a konzultáció során. Először külön-külön, majd együtt folytatódik a terápia. Az a tapasztalatom egyébként, hogy ezen a téren a nők mindenképpen kezdeményezőbbek, ők jönnek gyakrabban ezzel a problémával. A férfiak kevésbé nyitottak. Ez nyilván abból fakad, hogy a nőknél a gyermek iránti vágy ösztönös késztetés, a férfiak beletanulnak ebbe a szerepbe. Persze nem ritka az sem, hogy nőiesebb, érzékenyebb férfival találkozom, aki bár heteroszexuális, az idegrendszere nőiesebb jeleket mutat.
Hány alkalom szükséges a gyermekvállalással kapcsolatos problémák feloldására?
Nagyon változó, hogy kinek hány alkalomra van szüksége. Három alkalmat mindenképpen javasolok, mely a test-lélek-szellem szintjén hat. Minden esetben a feltárt ügy lesz a mérvadó. Ezen a szálon kell továbbmenni. Van, hogy a mentális testben van a legtöbb blokk, azaz a hitrendszerek erősek a tudatalattiban. Ezek korai tapasztalatokból (hallott, látott, megtörtént velem vagy valaki mással) levont következtetések, ezekből lesznek a hitrendszerek, melyek konkrét világképet adnak. Ilyenek például, hogy nem érdemes gyereket hozni erre a világra, ahol a felnőttek csak ígérgetnek, de nem tartják be. Vagy, mindig egyedül voltam gyerekként, az én gyerekemnek nem akarom ezt. Előfordul, hogy az emocionális testben van a legtöbb blokk, azaz az érzelmeket raktározó részünkben. Itt érzelmileg érintettek vagyunk a helyzetben, ez lehet félelem, szomorúság, bűntudat, harag. Például, már megint nekem kell tisztába tennem az öcsémet, vagy félek, hogy nem kapok enni.
Az interjú folytatódik. Arról, hogy milyen lelki okai lehetnek a meddőségnek, és mire érdemes odafigyelnünk testi és lelki szinten, ha gyermeket szeretnénk, a jövő héten olvashatsz.
Szentkuti Anna
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
