Ősi szokás lenne a májusfa állítás?
A májusfa, májfa, hajnalfa, jakabfa vagy megint más néven jakabág a természet újjászületésének szimbóluma. A vallásos magyarázat Jakab apostol vértanúságát említi a májusfa-állítás magyarázataként. Ekkor van Szent Jakab apostol napja, ezért aztán a májusfát Jakab-fának nevezik. A 15. századtól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. Találkozhatunk hasonló szokással német nyelvterületeken is. A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le.
Szerelmi ajándék
Ez a szokás egyes falvakban még napjainkban is élő hagyományként van jelen. A hajadon lányok kapuját bekötözik, hogy ne tudjon megszökni. Majd az ifjak a hajadonok ablaka előtt, lehetőleg észrevétlenül zöld fát állítottak fel.
Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel. A májusfák kivágása, szállítása hajnali feldíszítése a legények közös, bizalmas feladata volt, igazi csapatmunka. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett, hogy a vetélytársak el ne vigyék, vagy a rivális udvarló csapata ki ne döntse.
A fa őrzéséről szól ez a nóta Ortutay Gyula 1934-es gyűjtéséből ismerjük:
Ma van május első vasárnapja
Kinn alszik a legény a kapuba.
Kejj fel legény oda van a kalap,
A májusfa a zöld erdőbe maratt
Nem maratt ott mer én elültettem
Mit tehetek ha ellopták tőlem.
Májusfát általában minden lány kapott, s nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra a leányzók.
A reggelre díszelgő májusfa kiállítása kinyilvánítása volt annak, hogy ki-kinek udvarol. Megbeszélték, kinek állítottak szebb fát, főleg meg kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága.
A versengés szelleme
A májusfaállítással azonban esetenként konfliktus is járt. Megesett ugyanis, két fiúnak ugyanaz a lány tetszett, és a felállított fát a konkurens udvarló elvitte, helyére pedig a sajátját tette. Kellet ahhoz némi lelkesedés, baráti szeretet és alkohol, hogy egész éjjel fákat vágtak ki, hoztak-vittek és őriztek. A fentebb vázolt konfliktus végső megoldását sokszor a verekedés jelentette.
Modern idők?
A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. A szerenádot a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. Azt követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
A kitáncolás
A májusfa bontása, főleg ha pünkösdkor teszik ezt, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.
Nagy szégyen volt, ha a májusfát nem táncolták ki, mert ezzel azt hozták nyilvánosságra, hogy a frigy valamiért nem jön, nem jöhet össze, a fiú elállt az udvarlási szándékától.
A májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék, amely egy magas rúd végére tűzött, szalagokkal, borosüvegekkel, zsebkendőkkel díszített szekérkerék. A kerék díszeit versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi verseny győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény.
Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.
ADL - Debrecenimami
Forrás: Wikipedia; netfolk.blog.hu;
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
