Jelenlegi hely

Ezek a mai fiatalok! - Családalapítás

"Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot"– írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít tehát a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is. Pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről.

A család.hu most sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

Családalapítás

A magyarországi fiatalok szerint az a fiatal, aki annak érzi magát. Többségük házasságban szeretne élni, és úgy érzi, a gyermekvállalás hozzájárul a boldogsághoz. Átlagosan 27–28 éves korukban tervezik a szülőktől való elköltözést.

Mégis, a 15–29 éves magyarországi fiatalok családi állapota a harmadik évezred elejétől tapasztalt trendeknek megfelelően változik, vagyis nő az egyedül élők, illetve az élettársi kapcsolatban élők aránya, illetve csökken a házasságot kötők száma. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest lényeges változások nem történtek, a házasok arányának csökkenése megállt, stagnálás tapasztalható a fiatalok családi állapotát illetően.

A házasok között a nők aránya (13 százalék) majdnem kétszerese a férfiak arányának (7 százalék).

Életkor alapján vizsgálva az látható, hogy míg a 20–24 éves korosztályba tartozók négyötöde egyedülálló, 15 százalékuk él élettársi kapcsolatban és mindössze 5 százalékuk házasságban, addig a 25–29 évesek közel fele (49 százalék) egyedülálló, 27 százalékuk él együtt élettársával és 23 százalékuk házas.

Településtípus szerint összehasonlítva megállapítható, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban magasabb az egyedül élők aránya (76–77 százalék), a kisebb városokban és községekben valamivel alacsonyabb (71–73 százalékuk). Az élettársi kapcsolatban élők arányánál azonban pontosan fordított képet láthatunk, a nagyobb városokban kisebb az ilyen kapcsolatban élő fiatalok aránya (13 százalék), míg a kisebb településeken magasabb (17 százalék).

A felsőfokú végzettségűek körében magasabb a házasságban élők aránya (18 százalék), az alap- és középfokú végzettségűeknél ennél lényegesen kisebb számban találunk házas fiatalokat (8–11 százalék).

A házasságban élő fiatalok átlagosan 23–24 éves korban köteleződnek el, a nők átlagosan kicsit korábban, a férfiak kicsit később kötnek házasságot. A jelenleg nem házas fiatalok kétharmada a jövőben szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát. A 2012-es kutatás adataihoz képest csökkent a bizonytalanok és nőtt a házasságot tervezők száma. A lányok/nők nagyobb arányban szeretnének házasságot kötni (74 százalék), mint a fiúk/ férfiak (63 százalék).

Az életkor emelkedésével csökken a házasodási kedv, míg a településméret és az iskolai végzettség tekintetében ellenkező tendenciát látunk, azaz minél nagyobb településen él valaki, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb arányban tervez a közeli vagy távoli jövőben házasságot kötni.

Gyermekvállalás

A 15–29 éves fiatalok 14 százalékának született már eddig gyermeke. A vér szerinti gyermekkel rendelkezők átlagosan 22,2 évesek voltak első gyermekük születésekor, ez az életkor a négy évvel ezelőtti adathoz képest emelkedést mutat.

A fiatalok 23 százaléka tervezi, hogy a következő három évben újabb gyermeket vállal, és további 24 százalék esetében előfordulhat még ez, de egyelőre inkább nem tervez ilyen időtávon belül gyermekvállalást.

Azok, akik választ tudtak adni arra a kérdésre, hogy összesen hány gyermeket szeretnének vállalni (a 15–29 évesek 77 százaléka), átlagosan 1,7 gyermeket terveznek.

A gyermekkel nem rendelkező fiatalok 48 százalékának van már elképzelése arról, hogy a jövőben hány évesen szeretne gyermeket vállalni, ők átlagosan 28 éves korukra tervezik első gyermekük megszületését. A 2012-es kutatásban átlagosan 29 éves korukra tervezték az első gyermekvállalást, vagyis az azóta eltelt időszakban valamelyest változtak a fiatalok ilyen irányú tervei.

A gyermekvállalás sok mindent meghatároz és megváltoztat az ember életében: a fiatalok négyötöde szerint leginkább a boldogságérzetre van pozitív hatással, illetve a 15–29 évesek fele szerint a családi és baráti kapcsolatok helyzetét is alapvetően javítja.

A fiatalokat főleg a munkahelyi karrierre, az anyagi helyzetre és a szexuális életre gyakorolt hatása miatt osztja meg a gyermekvállalás. A gyermeket vállalók tanulási lehetőségeire, munkahelyi karrierjére és anyagi helyzetére van legnagyobb mértékben negatív hatással ennek a döntésnek a meghozatala a 15–29 éves fiatalok szerint.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az évrendező füzet segít rendet tenni az életedben

Évrendező munkafüzet 2024/2025: zárd le az előzőt és tervezd meg az újat!

Zárd le 2024-et. Tervezd meg 2025-öt. Az évrendező segít. Egy zseniális találmány, hogy 2025 végre a Te éved legyen!
Csendes szilveszter: Tippek otthoni kikapcsolódáshoz, ha nem szereted a nagy csapatós bulikat

Csendes szilveszter: Tippek otthoni kikapcsolódáshoz, ha nem szereted a nagy csapatós bulikat

Szilveszter éjszakája sokaknak a nagy bulikról, a hangos mulatságról és a pezsgőről szól, de nem mindenki vágyik ilyen nyüzsgésre. Ha inkább egy meghitt, pihentető estét szeretnél otthon tölteni a családdal, nagyszülőkkel vagy épp kettesben ez az írás pont neked szól. Összegyűjtöttünk néhány inspiráló ötletet, hogy az évbúcsúztató otthon is emlékezetes legyen.
Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Ugrás az oldal tetejére