Balog Zoltán szerint politikai, társadalmi, jogi, etikai, valamint gyakorlati megoldásokat egyaránt keresni kell annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk ne váljanak kiszolgáltatottá, transzparenssé és ilyen módon manipulálhatóvá a virtuális világ által akár a munka, akár a fogyasztás világában.
A miniszter az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendezvényén emlékeztetett a szeptembertől három évfolyamon bevezetett nemzeti alaptanterv azon elemére, amely kiemelten kezeli a médiatudatosságot, ennek tematikáját ezért minden tantárgyba beépítette. A tantervben hangsúlyosan van jelen a többi között a média szerepe, a nyilvánosság, a reklámok, a médiában megjelenő tematizáció vagy az ott tapasztalt leegyszerűsítés veszélye is - mondta.
A média, a digitális forradalom az egész életünket átalakítja - figyelmeztetett Balog Zoltán, aki azért ítélte fontosnak a szabályozást, hogy „ne legyünk digitális alattvalók”, ugyanakkor úgy vélekedett: a tudatos médiahasználatot a nevelésen keresztül kell elérni a fiataloknál. A miniszter, aki a jövő útjának nevezte a digitális tananyag használatát, az eddigi tapasztalatokat mégis úgy összegezte: az új eszközök a nyomtatott könyvek alkalmazásával együtt érhetik el a legjobb eredményt.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja arról számolt be, hogyan járulhat hozzá a médiaműveltség növeléséhez a hatóság és a szabályozás. A médiatanács tagja három célt említett: a kultúra támogatását, a demokrácia szolgálatát, valamint a média által okozott sérelmek elkerülését. Az ezek szolgálatára rendelkezésre álló állami eszközöket, vagyis a médiaszabályozást, valamint az azt alkalmazó hatósági munkát korlátosnak nevezte, mint mondta, mindhárom célt csak szűk körben segítheti elő.
Nem tartotta célravezetőnek a jogi tiltást a káros megnyilvánulással kapcsolatban, már csak azért sem, mert például a több mint száz Magyarországra sugárzó televízió közül mintegy nyolcvan nem tartozik a magyar hatóság hatálya alá.
Koltay András a közszolgálati médiarendszerről szólva azt mondta: szerepe a médiatudatosság növelésében kiemelkedő. A szakember a szabályozásnál sokkal fontosabbnak nevezte az oktatás eszközét, hozzátette ugyanakkor, hogy az állam a piaci szereplők nélkül nem érheti el a médiaműveltség fejlődését. A tömeges felhasználókkal bíró, nagy amerikai médiavállalatok nem vesződnek az európai elvárásokkal – fűzte hozzá.
Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap leköszönő vezérigazgatója a funkcionális és a digitális analfabetizmusról szólva azt mondta: előbbi terjedéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a digitális média terjedése, ugyanakkor a lemaradáshoz hozzájárul a digitális eszközökhöz való hozzáférés hiánya is.
A közszolgálati média feladatainak meghatározásakor Böröcz István szerint mindkettő analfabetizmus kockázatait elemezni kell, és elmondta azt is, hogy a Közszolgálati Kódex a közmédia számára zsinórmértéket nyújt ezek kezelésére. Mint mondta, a dokumentum előírja mind a kiskorúak fejlődését szolgáló műsorszámok készítését, ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok gyártását, mind a hátrányos helyzetűek problémáinak figyelembe vételét. Fontos előírásnak nevezte az anyanyelvi kultúra ápolását.
A munkáját az NMHH-ban folytató Böröcz István szólt az M2 gyermekcsatorna elindításáról, amelynek legfőbb hívó szava az erőszakmentesség, a tanulságosság, a barátságosság. Hangsúlyozta: a csatorna értékes tartalmak sugárzására törekszik, és naponta mintegy kétszázezer gyermek nézi. Böröcz István jó útnak nevezte azt, amelyen a közmédia az M2 átpozícionálásával elindult.
Bemutatta a közrádiók közéleti, kulturális műsorait is, amelyek szintén hozzájárulhatnak a médiatudatosság fejlesztéséhez. Elmondta azt is: forradalmian új szakaszt vezethet be annak a jelenleg is zajló portálfejlesztésnek az eredménye, amely a „digitális bennszülötteket”, a felnövekvő generációkat szólítja majd meg innovatív megoldásaival.
Forrás: MTI
